Belgyógyászat

A belgyógyászat az általános orvoslás magasan specializálódott szakmacsoportjait jelöli, amely leginkább integrálja a többi orvos-szakmát a megelőzés, gyógyítás, rehabilitáció szempontjából.

Mára már a belgyógyászat jelentősen szakosodott, és mint alapszakma al-diszciplinákra osztható, így a belgyógyászatból nőtt ki például a gasztroenterológia (gyomor-bélrendszeri betegségekkel), kardiológia (szív és érrendszeri betegségek), diabetológia (cukorbetegséggel), endokrinológia (belső elválasztású mirigyekkel), neurológia (agy és idegrendszeri betegségek), az infektológia (ferőző betegségek), a hematológia (vérképző rendszer betegségei) stb. foglalkozó szakágak.

Belgyógyászhoz akkor kell fordulni, amikor bizonytalan tünetekkel rendelkező páciens nem tudja hova forduljon, ilyen például a tisztázatlan eredetű tartós lázas állapot, a tisztázatlan eredetű vérszegénység, a tisztázatlan kiindulású gyulladás (pl. góckutatás), a hasi vagy mellkasi fájdalom, a sok ízületi gyulladás, a fogyás. A belgyógyász a belgyógyászati alapvizsgálatokkal segít megállapítani az optimális kivizsgálási stratégiát és megszervezni a beteg utakat.

A belgyógyászati vizsgálat lényeges része a kórtörténet kikérdezése. A megfelelő részletességű és türelmes belszervi kórtörténet (anamnézis) felvétele a jó belgyógyászati diagnózis alapja. A családban előforduló belgyógyászati betegségekre is rákérdez a belgyógyász orvos, különös figyelemmel a szív-érrendszeri (magas vérnyomás, szívinfarktus, érszűkület, trombózis, embólia), a gyomor-bélrendszeri (máj, epebetegség), az anyagcsere (cukorbetegség, zsíranyagcsere eltérések), endokrinológiai (belső elválasztású mirigyek, hormonok), légzőszervi, urogenitalis (húgyúti), mozgásszervi megbetegedésékre, az autoimmun és fertőző betegségekre, a fejlődési rendellenességekre és a daganatos kórképekre. Nagyon fontos a családi halmozódás vagy a családban előfordult kórképek életkori megjelenése.

A kórtörténet része a páciens korábbi belgyógyászati betegségeinek ismerete, a gyerekkori betegségek és azok szövődményei, valamint a családi kórtörténetnél felsorolt szervrendszeri megbetegedések. Mindig ki kell térni az allergiára, ideértve a légúti, táplálkozási és gyógyszer allergiát is.

A belgyógyászati vizsgálat részét képezi a mozgásszervek és idegrendszer vizsgálata is. Vérnyomás és EKG vizsgálatot rutinszerű kiegészítéseként végezzük a fizikális vizsgálatnak. A belgyógyászati tünetek panaszok, kórtörténeti adatok ismeretében szűrő jelleggel vagy a tünetek okának kiderítésére a belgyógyász felállít egy diagnosztikus sorrendet a belgyógyászati laboratóriumi vizsgálatokkal, képalkotó vizsgálatokkal, további szakorvosi konzultációk megszervezésével. A belgyógyász a kontroll összefoglaló szakvizsgálat során a leletek értékelésénél mindig kitér a korábbi leletekkel történő egybevetésre, hiszen nemcsak a jelen állapot felmérése, hanem a korábbiakhoz képest bekövetkezett változás alapján tud dönteni a terápia megválasztásáról. A belgyógyász folyamatosan követi, monitorozza és gondozza az egyes megállapított eltérések mértékét, azaz betegségének megfelelően gondozásba veszi a pácienst.
Szűrővizsgálataink keretében a pácienseink részletes szakorvosi vizsgálatokon esnek át, melynek része a belgyógyászati vizsgálaton túl férfiaknál urológiai vizsgálat, hölgyeknél nőgyógyászati vizsgálat, valamint általános labor vizsgálatot, ultrahang vizsgálatot és hölgyeknél mammográfiai vizsgálatot is végzünk. Vizsgálatok során feltárt egészségi problémákról betegeket tájékoztatjuk, valamint megfelelő ellátóhelyre irányítjuk.

Biztonságban a nap 24 órájában!